Amit a velencei karnevál megőrzött a múltból

A ma ismert, rendkívül látványos, mulatságos és természetesen élmény-dús velencei karnevál közvetlen elődjéből, avagy a klasszikus farsangi mulatságból számtalan részletet átvett, illetve megőrzött a múltból. Példának okáért ilyen, amikor a dózse és a vendégei az erkélyről üdvözlik a népet, avagy a karneváli forgatagot, amelynek nagy része ma már turistákból áll. Ezt követően a karnevál nyitányaként megszólalnak a harsonák, amivel egyszerre léggömbök százai és ezrei emelkednek a magasba. Miközben a léggömbök az ég felé tartanak, a Campanile tornyából a dózse palotájának irányába – egy drótkötélen – megindul egy papírral bevont gipszgalamb. Miközben a tömeg Velencét élteti, a galamb hasa megnyílik, és szalagok, konfettik, valamint egyéb díszek hullnak belőle. A gipszgalamb szintén egy olyan momentum, amit a múltból őrzött meg a karnevál, egykoron ugyanis a nép legnagyobb örömére egy fiatal kötéltáncos haladt át a téren a harangtorony, valamint a dózse palotája közé kifeszített kötélen.

Az ünnepségsorozat fináléja és utolsó napja ezen felül szintén megegyezik az egykori farsangok végkifejletével, így húshagyó kedd éjjelén a Szent Márk téren a karneváli forgatag résztvevői együtt leveszik álarcaikat, és együtt azt kiáltják, hogy „elmegy” vagy „véget ért”. Szintén az utolsó napon búcsúztatja el a karneváli forgatag a velencei karnevál hercegét is, akinek az első napon ajánlottak és adtak oda mindent. Ekkor azonban mindent visszavesz tőle a nép annak érdekében, hogy ezzel űzhessék el a tél gonosz szellemeit, ami szintén visszautalás a klasszikus farsangi mulatozásra, aminek szintén a rossz szellemek, a hideg idő és a tél elűzése volt a célja.

A karnevál hercegét végül elkísérik utolsó útjára, majd szomorúan meg is siratják. Eközben még bíróság elé is állítják, hogy rá fogjanak minden vétket, amit a karneválozók elkövettek, és így végül bűnösként küldik máglyára. Természetesen a máglyára már egy szalmabábú kerül, aminek elégetésével a nép megszabadul a gonosztól és a rossztól. A tűz a karnevál egyik fontos elemét jelképezi már az ősidőktől fogva, hiszen a megtisztulást jelképezi, azt, hogy a tűz elviszi a rosszat, és mindenkit megszabadít bűneitől. A régi farsangi szokások szerint a tűz segít a természetnek abban, hogy az emberek közjátékával végre kilépjen a pusztulás időszakából, avagy a télből, és végül visszatérhessen az élethez.