A velencei karnevál kialakulása

A velencei karneválról az első írásos emlékek 1094-ből származnak, amikor még Vitale Falier volt a város dózséja, és Velence a Földközi-tenger egyik legnagyobb és legfélelmetesebb hatalma volt mind kereskedelmi, mind katonai értelemben. A fennmaradt feljegyzések szerint a 13. század végén nyilvánították hivatalosan is ünnepnek a farsangi időszakon belül a húshagyókeddet, ami a karnevál alapját szolgálta, mint ahogyan az is, hogy ebben az időszakban a festők céhén belül a maszkkészítőknek már saját csoportjuk volt. Az itt készült álarcok Európa legtöbb országába eljutottak, így többek között Magyarországra is, Mátyás király korában igencsak kedveltek voltak a velencei viseletek, illetve maszkok.

Velence egészen pontosan a 18. században nyerte el hivatalosan is a karneválok városa címet. Erre az időszakra már kialakult hagyományok, és bevett szokások kötődtek a velencei karneválhoz, így Európa legtöbb nemese százszámra özönlött az itáliai városba azért, hogy kimulassák magukat a város utcáin és színházaiban. Fennmaradt írásos emlékek szólnak például arról, hogy 1869-ben Ferenc József, Ausztria akkori császára is jelen volt álruhában a karneválon, méghozzá a Tron és a Rezzonico családok diszkrét vendégeként. A velencei karnevál akkorra egy kedvelt, sokak által várt, híres szórakozássá vált, azonban miután a köztársaság megbukott, nem csak a város fejlődése hagyott alább, hanem a karnevál is egyre inkább a háttérbe szorul, méghozzá egészen az 1980-as évekig.

Miután ugyanis Velence közel két évszázadig száműzte az évente megrendezésre kerülő események közül, 1979-ben ismét feltámadt a rendezvény, és a velencei karnevál központja a Szent Márk tér lett, ahol azóta is minden évben megrendezik a nyüzsgő álarcos felvonulást. Azt a mai napig nem tudni pontosan, hogy a kétszáz évnyi száműzetés alatt mennyi minden veszett ki a hagyományból, azonban az elmúlt évtizedek során a velencei karnevál a világ egyik legrangosabb eseményének tekinthető, ami ha másban nem is, a hangulatot tekintve biztosan megőrizte évszázadokkal ezelőtti, kissé elvarázsolt és romantikus atmoszféráját, ami alapesetben magára a városra is olyannyira jellemző. A karnevált ma már hozzávetőlegesen félmillió turista keresi fel évente, de főleg az ünnepség utolsó hétvégéje nagyon zsúfolt, amikor a város szűk utcáin szinte mozdulni sem lehet, a látogatók pedig gyakran csak kilométerekre találnak maguknak szállást a várostól.