A velencei karnevál a középkorban

A velencei karnevál története egészen az ókorig, azon beleül is a görög és római korszakig vezethető vissza, azonban igazi reneszánszát a középkorban élte, amikor egyre erősebbé és jelentősebbé váltak a különféle álarcos karneválok, amelyek a pompát és a fényűzést leszámítva egészen hasonlítottak a ma ismert karneválra. A pogány alapokon nyugvó ünnepségeket aztán az egyház fokozatosan keresztényi tartalommal töltötte fel, de a farsangi mulatságok így is rengeteg utalást és elemet megtartottak az egykori pogány elődökből, a Saturnáliákból, így például az esemény természetközpontúságát, a nép vidám jelenlétét, vagy az állati, de mindenképpen álarcos figurákat.

Európa legtöbb országában, de főleg Olaszországban az álarcos felvonulások már emberemlékezet óta kedvelt események voltak, amelyeken álarcos, jelmezes alakok, hatalmas hajó formájú, feldíszítette kocsik tetején vonultak fel az egész városon. Talán meglepő lehet, de a reneszánsz Itáliában első körben Firenzében alakultak ki hagyományosnak tekinthető álarcosbálok és karneválok. Ekkor alakították ki a helyiek a vízkereszttől egészen hamvazószerdáig tartó időszakot farsangnak, ami főleg az utolsó három napban a mulatozásról, a kicsapongásról szólt. A vallásos és erkölcsös mindennapokat ilyenkor egy óriási örömünnep váltotta fel. A maszkok már ekkor megjelentek az embereken, ami aztán Velence szimbólumává is vált, akárcsak az egyre nagyobb tömegeket megmozgató farsangi karnevál, amit az egyház hiába szeretett volna kitörölni a hívük fejéből, nem sikerült, így végül inkább vallásos színezettel vértezték fel az egész hagyományt. Ekkor alakult ki az a nézet is, miszerint az akkori császárhoz igencsak hű Ulrico pátriárka felett a köztársaságnak sikerült győzelmet aratnia, méghozzá éppen húshagyó csütörtökön, így a nép ezt a győzelmet (is) ünnepli a velencei karnevál idején. Ez a magyarázat az évszázadok során csak zárójelben maradt meg a nép emlékezetében, a szájhagyomány útján azonban fennmaradt a velencei karnevál valódi, még a pogány korból eredeztethető üzenete.

A középkorban természetesen egy kicsit még másként alakult a velencei karnevál, mint manapság. Noha az álarcos felvonulások, a virágok és a confettik már akkor is megvoltak, de a karnevál szerves részét képezték még például a római korból megmaradt lóversenyek vagy állatviadalok i